A nagy kincsvadászat Palesztinában

A szokásos módszeremmel élve, először nézzük a hírt, aztán a véleményt. Forrásom a „Nép”szava…

A Szentföld Ázsia felől. Majdnem annyi itt az olaj, mint Szaúd-Arábiában

Jeruzsálem – Tavaly augusztusban még csak másfélmilliárd hordónyi olajkincsről beszéltek, amelyet Ros HáÁjinnál találtak, ámbár akkor is hozzátették, hogy sokkal több is lehet a fekete aranyból. Ma már arról írnak a lapok, hogy a hi-tech törpeállam olajtartaléka Szaúd-Arábiáéval vetekszik.

Izrael gazdaságföldrajza évtizedeken át nem volt valami bonyolult, a tanulóknak csak azt kellett megjegyezniük, hogy a zsidó államban lényegében semmilyen komoly mennyiségű bányászható energiahordozót nem rejt a föld méhe, ércei sincsenek, vize sincs – nincs semmije, csak narancsa és olajbogyója.

Noha szokás volt emlegetni Mózest, aki ki bírta választani az egyetlen helyet a Közel-Keleten, ahol nincs olaj, az izraeliek igazából soha nem adták fel a reményt, hogy egy szép napon találnak olajat. Találtak is valamennyit, de legfeljebb napi ötezer hordóval tudnak felszínre hozni jelenleg, míg az izraeli gazdaság huszonnégy óra leforgása alatt negyedmillió hordót is elhasznál. (Egy hordó kb 159 liter.)

A jég a Földközi-tenger alatti gázleletekkel tört meg néhány évvel ezelőtt, míg tavaly nyáron a Tel-Avivtól néhány kilométerre keletre, a Nyugati Part (Ciszjordánia) határán végzett fúrások keltettek izgalmat a nagyközönségben, amely azonban hozzászokott a néhány évente felröppenő hírhez, meg ahhoz is, hogy rövid időn belül kiderül: a lelet vagy kicsi, vagy olyan mélyen van, hogy nem érdemes kitermelni.

A Ros HáÁjin-i Meged-kút mintáinak elemzése nyomán azonban kiderült, hogy ezúttal talán van mit keresni: jó minőségű, igen kevés ként tartalmazó olaj került elő, és a mintákban lévő víz aránya nem haladta meg a tíz százalékot. A mennyiség tekintetében tekintélyes adat – 1,525 milliárd hordó – látott napvilágot, de a jelentés azt állította, könnyen lehet, hogy alábecsülik a leletet.

A legújabb adatok fényében Izrael a világ harmadik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik. Emiatt az eddig is rendszeresen címoldalon szereplő miniállam fontossága még inkább nőni fog. A világ olajtartalékának mindössze két százaléka felett rendelkező Líbiában kitört felkelés pillanatok alatt száz dollár fölé hajtotta az olaj hordónkénti árát.

Senki sem tudja, meddig fog tartani a közel-keleti instabilitás – annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy ha a világ egy része eddig nem nyugodott bele a zsidó állam létezésébe, ezek után még kevésbé fog. Igaz ugyan, hogy a 238 négyzetkilométeres olajlelőhely a 67-es határokon belül – tehát nem a Nyugati Part és nem a Gázai-övezet alatt – található, ami azonban mindegy, mivel a palesztinok a Golan-fennsíkon kívül Izrael teljes mai területére igényt tartanak.

Megnyugtató, hogy a felfedezésre egy stabil, gyakorló demokráciában került sor, amely a nemzetközi hitelminősítőknél rendre AA, A1 besorolást kap. Az sem közömbös, hogy Izrael rendelkezik az olaj kitermeléséhez szükséges technológiákkal. Minderre nagy szükség lesz. Dr. Juvál Bártov, az Israel Energy Initiatives vezető geológusa megkockáztatja azt az állítást, hogy a Szentföld méhében rejlő palaolaj mennyisége 250 milliárd hordóra rúg, ami csak tízmilliárd hordóval marad el a jelenleg ismert szaúdi készletektől. Ezt a mennyiséget még az Egyesült Államok is csak három és fél évtized alatt tudja felhasználni.

Elhelyezkedés a térképen

A palaolaj felszínre hozatalához rengeteg víz és energia szükséges, kérdés tehát, mibe kerülne a kitermelés. A legújabb izraeli technológiák – állítják az illetékesek – képesek arra, hogy háromszáz méter mélyen elkülönítsék az olajat a palasziklától, és ezek az eljárások nemhogy vizet igényelnek, hanem még vizet is termelnek. Igaz azonban, hogy csak elméletben, mert ezek a technológiák annyira újak, hogy még soha senki nem használta őket. Most zajlik majd a próbájuk, s ennek világszerte nagy lesz a jelentősége, ha ugyanis a vizsga sikeres, a technológiát mindenütt fel lehet használni a mélyen fekvő palolaj felszínre hozatalához, mégpedig vízpocsékolás és környezerombolás nélkül.

Izraelben a vízrétegek nem találkoznak az olajpalával, hanem az alatt több száz lábnyira helyezkednek el. A lelőhelyek nagyon gazdagok, ami azt jelenti, hogy tonnánként akár 23-25 hordónyi olajat is rejt a kőzet. A harmadik fontos tényező, hogy mekkora összegért lehet egy hordót kitermelni. A barátságtalan sarkvidéki készletek esetében – így Alaszkában – a járulékos költség elérheti a hatvan dollárt is. A számítások szerint ez az összeg 35 és 40 dollár között van, vagyis majdnem olyan kedvező, mintha mélytengeri fúrással hoznák felszínre az olajat a brazil partoknál. Lehet, hogy Mózes mégis tudta, mit csinál?

A lehetséges politikai következmények beláthatatlanok. A világ olajkitermelése az instabil közel-keleti diktatúrákból áttevődhet az energiaóriássá avanzsáló zsidó államba, valamint Brazíliába, Mexikóba és általában a világnak azon részeire, amelyek a befolyt összegekből nem az iszlamista terrort szponzorálják.

Izrael stratégiai elhelyezkedése új értelmet nyer. Az országból kiinduló csővezetékes energiaexport célja lehet közvetlenül Európa, de tengeri úton elérhető India és Kína is. Egy ekkora exportkapacitás kiépítésére Izraelnek jelenleg nincs pénze, de nem nehéz megjósolni, hogy a világ nagybankjai sorban fognak állni, csak hogy a beruházás részesei lehessenek.

Ha csakugyan nem tévednek a geológusok, egy ekkora lelet akár megduplázhatja az izraeli GDP-t, és rendkívül megerősödhet az ország fizetőeszköze, az új sekel, amely évek múltán akár a svájci frankhoz hasonlatos menekülővaluta szerepét töltheti be. Az olaj világpiaci ára csökkenhet – ami nem jó hír az arab világnak, Iránnak, de Venezuelának és az oroszoknak sem, akik nyilván mindent megtesznek a számukra kedvezőtlen világgazdasági fejlemények hatásának mérsékléséért.

----------------------

Nos, eddig a hír. És most egy kicsit kukkantsunk be mögé.

Kezdjük ezzel: „a tanulóknak csak azt kellett megjegyezniük, hogy a zsidó államban lényegében semmilyen komoly mennyiségű bányászható energiahordozót nem rejt a föld méhe, ércei sincsenek, vize sincs – nincs semmije, csak narancsa és olajbogyója”. Nos, ha tényleg így van, akkor hülyítve oktatták a saját tanulóikat is, a világot meg átverték, hiszen akkor miért mentek éppen oda? Szintén nem régi ugyanis a hír, hogy a Földközi tenger palesztin partjai hatalmas gázmezőket rejtenek (Gázai Gáz?). Most meg érkezik a hír, hogy ettől kissé dél-keletre meg egy hatalmas olajkészlet van a Föld mélyében.

És tessék mondani, csodálkozik még valaki, hogy az izraeliek nem akarják elfogadni az 1967-es ENSZ határokat?! Erősen kétséges ugyanis, hogy ezeket az erőforrásokat most fedezték volna fel.

De ássunk mélyebbre!

Már eleve Izrael jogos léte is erősen megkérdőjelezhető, melyet vallási indokokra építve hozott létre a zsidó világelit, tökéletesen figyelmen kívül hagyva az ottani őslakosok véleményét. Akit mélyebben érdekel a dolog, nézzen utána az 1917-es Balfour deklarációnak: http://hu.wikipedia.org/wiki/Balfour-nyilatkozat_%281917%29 , majd hallgassa meg Benjamin Freedman kongresszusi beszédét 1961-ből: http://www.youtube.com/watch?v=qHl6p0xR_kE , végül olvassa el Bunyevácz Zsuzsa: Az egyiknek sikerül…c. cikkét: http://www.hunhir.hu/index.php?id=28974&pid=hirek

Remélhetőleg fenti három elemből összeáll a kép mindenkinek, de ha nem, akkor a Népszava egy látszólag vicces kérdése megvilágíthatja: „Lehet, hogy Mózes mégis tudta, mit csinál?”

Persze, hogy tudta. A gazdag terület már az ókorban is a Kánaán volt, tekintve, hogy kánaániták lakták, előtte meg sumérok. Most ne térjünk ki ezen népek és a magyarok közötti rokoni szálakra, de akit érdekel a téma, nézzen utána pl. a tatárlaki korongoknak, és a rajta található írásmódot vesse össze a mezopotámiai leletekkel. A zsidók „istene” azonban – függetlenül annak lakosaitól – ezt a területet jelölte ki nekik, és ennek elfoglalásához minden engedélyt megadott, imigyen:

„Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.

Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne.

Mert ha hallgatándasz az ő szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.

Mert az én Angyalom te előtted megyen és beviszen téged az Emoreusok, Khitteusok, Perizeusok, Kananeusok, Khivveusok és Jebuzeusok közé, és kiirtom azokat.

Ne imádd azoknak isteneit és ne tiszteld azokat, és ne cselekedjél az ő cselekedeteik szerint; hanem inkább döntögesd le azokat és tördeld össze bálványaikat.

És szolgáljátok az Urat a ti Istenteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet; és eltávolítom ti közűletek a nyavalyát.

El sem vetél, meddő sem lesz a te földeden semmi; napjaid számát teljessé teszem.

Az én rettentésemet bocsátom el előtted, és minden népet megrettentek, a mely közé mégy, és minden ellenségedet elfutamtatom előtted.

Darazsat is bocsátok el előtted, és kiűzi előled a Khivveust, Kananeust és Khitteust.

De nem egy esztendőben űzöm őt ki előled, hogy a föld pusztává ne legyen, és meg ne sokasodjék ellened a mezei vad.

Lassan-lassan űzöm őt ki előled, míg megszaporodol és bírhatod a földet.” (Mózes II. 23.)

(Nem mellékes a dolog, hogy a Bibliai „kitteusok” név alatt szkítákat kell érteni…) A zsidók „szerződése” JHVH-val tehát azt a területet jelölte ki nekik, amely a szkíták, sumérok, kánaániták lakhelye volt, de ez a szerződés több mint háromezer éve köttetett, viszont tekintve a történelmi tényeket elmondható, hogy az elmúlt háromezer évben gyakorlatilag nem létezett zsidó állam! A politikai cionizmus megjelenése azonban gyökeres változást hozott Palesztina történetében. Megteremtője Herzl Tivadar. A Judenstaat (A zsidó állam) című munkájában a zsidó állam megvalósítását követeli és megrajzolja ennek a körvonalait, Argentínát és Palesztinát tarja alkalmasnak rá. Művét olvasva úgy tűnik, nem igazán zavarta az, hogy Argentína és Palesztina lakott volt. S ugyan milyen az az „isten”, amelyik saját népével kiírtat másik népeket? Hát nem egy jó szándékú egyetemes isten az egyszer biztos...

No, de miért éppen Palesztina kellett nekik „ismét”? Ennek megértéséhez még globálisabban kell a kérdést megvizsgálnunk:

Az USA-t mind a négy háborújába (I. vh, II. vh, Vietnám, Irak) mézesmadzagon, előre kitervelt provokáció mentén rángatta bele a pénzvilág elitje – ismert okok miatt. Benjamin Freedman amerikai politikus 1961-es kongresszusi beszédében részletesen feltárja, hogy milyen fondorlatos módszerekkel sikerült a cionista lobbinak elérnie, hogy a „nagy testvér” belépjen a világháborúkba. A cionisták célja a 1897-ben íródott „cion bölcseinek jegyzőkönyve” óta ismert: totális világuralom. Az adja a jegyzőkönyvek hatalmas erejét, hogy maga az írás bizonyíthatóan hamisítvány, de a tartalom, az évszázados terv még is megvalósulni látszik. Erre most részletesen nem térünk ki, de érdemes megjegyezni, hogy e cél elérésének egyik legjelentősebb eszköze volt egy ideológiai-vallási köntösbe csomagolt hídfőállás létrehozása a Közel-keleten, Palesztinában, melyet a világháborúk következtében el is értek, és mely megfelelő alapot biztosíthatott a Kelet leigázásához.

Izrael egy vallási köntösbe bújtatott, tudatosan létrehozott „demokratikus” terrorállam. De miért volt olyan fontos az a terület? Egy lehetséges fizikai-gazdasági ok: Anglia megbízható zsidósággal betelepítendő Palesztina útján közvetlen összeköttetést létesített a brit gyarmatpolitika két sarkpontja között. Palesztina beleesik abba a világútba, amely Afrika legdélebbi pontjától, Cape-Town-tól Afrikán, Egyiptomon, a Szuezi-csatornán és Palesztinán át Indiáig vezet. A Szuezi-csatorna stratégiailag a világ egyik legfontosabb pontja (lásd. az oszmán-török uralom alatti útkereséseket keletre).

Tehát Palesztina geopolitikai szempontból igen jó helyen fekszik, s most hogy végre a szájtáti nagyközönség előtt is kiderült, még erőforrásokban is igen gazdag, talán nem kell csodálkoznunk az ott elkövetett, hat évtizede tartó népirtáson.

Ezután nézzük kicsit az erőforrások oldaláról is a témát!

Szokták mondani, hogy nincsenek véletlenek. Nos, úgy tűnik a zsidó államot most megsegítették a mélység áldásai, mely úgy tűnik eddig sem volt ismeretlen számukra:

1.Mózes 49,

25. Atyád Istenétől, a ki segéljen; a mindenhatótól, a ki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlők és anyaméh áldásaival.

Hm…

A népszava cikkének hozzászólásai igen zsidóbarátok és optimisták, miszerint az eddigi arab olajmonopólium megszűnik, mostantól be lehet inteni az olajembargóknak, stb., de a filoszemiták talán nem veszik figyelembe, hogy az egész Közel-Kelet már így is egy puskaporos hordó, és most, hogy finoman fogalmazzunk olaj került a tűzre… Nem biztos, hogy ez most hiányzott ott.

Ráadásul ez vélhetően visszavetheti az alternatív energiakutatást, amire eddig rá voltak kényszerülve a technológiai kutatásaikról híres izraeliek is (bár ebből a szempontból nem ismert, hogy csak vásároltak, vagy volt fejlesztés is, de valószínűleg az utóbbi az igaz).

Félreértés ne essék! Az, hogy mostantól Izrael olajnagyhatalom lett, a világ gondolkodóiban nem irigységet szül, hanem csak további történelmi szempontú kételyeket, és félelmeket a jövőre nézve… 

Eleve már felmerül a kérdés a környezetet tiszteletben tartó emberekben, hogy nem-e lenne szerencsésebb mostantól abbahagyni a Föld bőrének „zsírpárnájának” kiszivattyúzását, és végre komolyabban bevezetni a már régóta létező alternatív energiák alkalmazását, azokon a gazdasági szegmensekben ahol csak lehetséges?

Ráadásul amit most találtak Izraelben az „csak” olajpala, nem könnyűolaj. EROEI érték jóval tíz alatt, rossz esetben 1.4 (minden befektetett egységnyi energiáért 1.4 energiatartalmú olajat kapnak vissza). Magyarán irdatlan mennyiségű energia kell a kitermeléséhez, de állítólag, hogy-hogy nem „éppen mostanra” (!) létezik a technológia: „A legújabb izraeli technológiák – állítják az illetékesek – képesek arra, hogy háromszáz méter mélyen elkülönítsék az olajat a palasziklától”. És még kételkedünk benne, hogy nincsenek véletlenek??

Végezetül még egy pofátlan eleme a cikknek:

„Megnyugtató, hogy a felfedezésre egy stabil, gyakorló demokráciában került sor, amely a nemzetközi hitelminősítőknél rendre AA, A1 besorolást kap.”

Tessék mondani! Egy gyakorló demokráciának alapköve más népek kiirtása??

És ami a hitelminősítőket illeti… a tesvírek már csak segítenek, nemigaz ? ;)

2011. június 21.

TT

Forrás: http://nepszava.com/2011/06/main-story/a-nagy-kincsvadaszat-rengeteg-olaj-izraelben.html