2011. július 29., péntek

A NAP EREJE


A csillagok ragyognak és aztán porrá válnak, hogy a csillagporból élet születhessen. Az élet felett pedig újjabb csillagok őrködnek, mind ameddig ők is porrá válnak és így tovább.  

Szélsőséges nyarunk van: kánikula, hideg vagy szakadó eső. Ezért gyakran falak közt töltjük a napot, amikor persze nem a Seychelle szigeteken sütkérezünk. Mivel egyre kevesebbet járhat a pálmafás strandokra, az átlag magyar városlakó egyre több időt tölt nyáron is fényes nappal a retekklub és a számítógép előtt. Ez nem jó, mert kell a nap, akkor is ha sziklaolvasztó. Főleg, hogy a telek egyre szürkébbek, aminek persze megvan az oka de ez egy másik téma. Ha nem töltjük fel magunkat nyáron napocskával, tömhetjük egész évben a majmot „hangulatjavító” színes pirulákkal, hiszen ha nyáron is napfényhiányban maradunk, szinte lehetetlen elkerülni azt az immár nálunk jócskán elterjedt ingerült-lehangolt állapotot ami annyira kedvez mindenféle kórokozóknak, beleértve a szomszéd kocsmát és Morris Fülöp urat. Ezért van, hogy a magyar pszichiáterek jó részét elcsalogatták már a skandináv államok, ahol a krónikus napfényhiány miatt, a társadalmi jólét ellenére is gyakori a depresszió. A napfényhiánynak van egy még sötétebb oldala is, a D-vitamin hiány.

Egy ausztrál kutatás eredményei rámutattak az idén, hogy a 2-es típusú cukorbetegséget (a cukorbetegségek 90 százaléka) általában D-vitamin hiány kiséri. Ez egy súlyos betegség, mivel idővel a szív- és érrendszer beadja a kulcsot, ami nem csak fájdalmas nyavajákat okoz, hanem az élettartamot is durván megkurtítja. A kutatók szerint a D-vitamin hiány eddig még nem tisztázott okokból nagyon kedvez a szénhidrátok fogyasztáshoz kapcsolódó 2-es típusú cukorbetegségnek. Dr Ken Sikaris –az ausztrál kutatócsoport vezetője- szerint „nehéz alábecsülni a D-vitamin hiány tényező jelentőségét.”

Korábban már az is kiderült, hogy a D-vitamin hiány csontritkulást okoz, mivel fontos szerepe van a csontok ásványianyag tartalmának növelésében és megőrzésében. Gyakorlatilag, ha nincs elég D-vitamin, a szervezet nem képes elég kálciumot hasznosítani az étkezésből, ehelyett a csontokból csoportosítja át. Az izmok és az izületek esetében is fontos a D-vitamin által stimulált ásványianyag felvétele, hogy megakadályozza az izomgyengeség létrejöttét és az ízületi bontási folyamatok előrehaladását. Azt is tudjuk, hogy a D-vitamin hiány lényegesen növeli a gyomor- és a mellrák esélyt, egyes szakértők szerint akár 40-50 százalékkal. Fény derült arra is, hogy az immunrendszerünknek szüksége van a D-vitaminra, hogy működésbe léphessen a baktériumok és a vírusok ellen. A felmérések szerint, az európai és észak-amerikai lakosság háromnegyedének nincs a szervezetében elegendő mennyiségű D-vitamin, aminek két lehető forrása van: a napfény által bőrt érő ibolyántúli (UV-B) sugárzás és bizonyos ételek fogyasztása.

A szükséges D-vitamin 80-90 százalékához juthat egy átlagos bőrű európai ember áprilistől októberig, az átlag európai éghajlat alatt, ha 11 és 14 óra között és hetente két-háromszor 10-15 percig természetes napfény éri közvetlenül kezeit, karjait és arcát, napvédő krém nélkül. A szolárium nem helyettesíti ezt, mivel UV-A sugarakat áraszt, nem pedig a D-vitamin szintetizálásához szükséges UV-B sugarakat. A napvédő krémhez hasonlóan az üveg is visszafogja az UV-B sugarakat, így hát nem termelődik D-vitamin ha ablakon át kapjuk a napfényt. A nagyobb városokban, az időnként kialakuló szmog réteg és az általában szűrt napfény (ami jellemző az északi éghajlatokra is) miatt azonban valamivel több időt kell tölteni a napon. A bőr tipus is szerepet játszik: a sötét bőrű embernek több időt kell tölteni a napon azonos mennyiség D-vitamin termeléséhez, hiszen a melanin (ami a bőr színét határozza meg) szűri az UV-B sugarakat.

A másik D-vitamin forrás a zsíros hal (főleg vad lazac, tonhal, hering és pisztráng) és különösen a halmáj olaj, valamint a marhamáj, a tojássárgája, a méz, a tej és tejtermékek (különösen a sajtok), a csiperkegomba, a zabpehely, a búzacsíra és az élesztő. Az étkezés azonban csak másodlagos D-vitamin forrás a napfénnyel szemben, ugyanis a szükséges napi adag beszerzéséhez 3 doboz szardínia konzerv, 2 deka vad lazac, 20 csésze tej és 50 tojás sárgája is alig lenne elég…

Annak számára, aki nem lehet rendszeresen a napon, a hiányzó D-vitamin mesterségesen is pótolható. A jelenlegi álláspont szerint, az egészséges embernek elegendő a D-vitamin hiány megelőzésére, ha napi 400-800 egység (azaz 10-20 mikrogramm) vitamint fogyaszt de, ha valakinél már hiány alakult ki, célszerű a napi 1000 egység. A mesterséges D-vitamin túladagolása okozhat problémát –ehhez általában több ezer egységet kell szedni naponta, hónapokon át-, ellenkezőleg a napfény által szerzett D-vitaminnal, amely termelését automatikusan szabályozza a szervezet. Mivel nálunk október és március között általában kevés a napsütés, érdemes több időt tölteni a nyári napon, hogy bespájzoljunk elegendő D-vitamint a télre, ami körülbelül egy órát jelent naponta. Hajrá!

5 megjegyzés:

  1. Köszönöm az értékes cikket!

    Te Mózi, más kutatók meg azt mondják, hogy pont 11 és 14 óra között ne nagyon menjünk napra, mert akkor 15 perc elég a leégéshez.
    Figyeljünk oda a magyar nyelv finomságaira: ELÉG 15 perc, és szinte ELÉG az ember.

    Én imádok napon lenni, kva szar kedvem van amikor napokig be van borulva. Viszont igen hamar le tudok égni, szóval én inkább a késő délutáni egy-két óra napozást választom, ha tehetem, de persze legtöbbször este érek haza a melóból, így a D-vitamin hiányt hétvégén próbálom bepótolni - a kertben töszörgéssel. :)

    Amúgy télen lehet, hogy ezért szoktunk sok banánt enni, mert a szervezet jelzi a hiányt? Általánosságban igaz, hogy amit a szervezet érez/jelez, arra mindig hallgatni kell. Meg kell adni a testnek ami a testé, a léleknek, ami a léleké. :D

    Úgyhogy fentiekből kifolyólag eldöntöttem, hogy egyszer, egy szebb jövőben jusztis elmegyek a Szesel-szigetekre, évekre előre feltöltődni D-vitaminból!! :))

    TT

    VálaszTörlés
  2. Még egy kis kontár nyelvészkedés:

    Az ÉG, mint mennybolt és az ÉG, mint ige nem véletlenül egyezik a magyar nyelvben. Ennek mindössze annyi az oka, hogy őseink úgy tapasztalták az ÉGből érkező sugarak bizony ÉGetnek. Sőt a számunkra mindig az ÉG felől látható Nap - mint ÉGitest! - is valójában egy tűzgömb, ami folyamatosan ÉG (nukleáris fúzió?).

    Ha azt mondjuk égő, vagy izzó (villanykörte!) akkor azzal is a lényeget, a tárgy célját fejeztük ki.

    Még mindig van úgy, hogy elcsodálkozom a magyar nyelv páratlan logikáján. :)

    TT

    VálaszTörlés
  3. TT. Igaz, hogy az UV-B sugarak a legerősebbek 11 és 14 óra közt és ezeknek egyben bőrrákkeltő hatásuk is lehet, ha túlzásba visszük a napozást. Az is igaz, hogy az UV-B sugaraktól lehet "leégni" (ezért tilos UVB-t sugarazni a szoláriumoknak). Azonban nem arról van szó, hogy 11 és 14 óra közt pucéron órákat sütkérezzünk, hanem arról, hogy ez időben 10-15 perc megtermeli a napi D-vitamint ha csupán a kezek, karok és az arc nincsenek takarva. Ettől nem hinném hogy az átlagembernek is vmiféle baja eshet. 11 óra előtt és 14 óra után, a mi éghajlatunk alatt, a napsugarak jóval laposabb szögben érik a bőrt és ezért akkor jóval több időre és/vagy felfedett bőrfelületre van szükség a D-vitamin megtermeléséhez. Ahogy írja a harmadik kommentelő, a napfóbia miatt súlyo D-vitamin hiányban szenved sok ember. Nem kell semmit túlzásba vinni, az arany út mindig a közép út.

    mm

    VálaszTörlés
  4. Üdv Urak!

    Hoztam nektek valamit, igen érdekes. Szerintem ez stílusában idevaló, ha gondoljátok tegyétek ki, lehet rajta "csámcsogni".

    http://jakabandor.blog.hu/2011/07/27/tolem_ezert_nem_kapsz_munkat

    VálaszTörlés
  5. Moto. Jó ez a Jakabandor blog, nekem tetszenek az írások. Orvosi nyelven, nincs rajta igazán diagnózis, de jól odavágja a tüneteket.

    mm

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.