Két hasznos elemzés a devizaalapú hitelekkel kapcsolatban
Az első igaz már régebbi (2008-as), de a magyarázat még mindig aktuális:
A képlet egyszerű. A bankok aranykorának vége, és nehéz évek jönnek a bankszektorra, az eredményesség a felére-negyedére eshet vissza Magyarországon is. Az OTP és a „magyar” bankok extraprofitját Orbán Viktor 11%-os lakáshitel kamattámogatásának korszaka, majd az úgynevezett "svájci frank alapú hitelezés" jelensége mögé bújtatott devizaspekuláció okozta, mely valójában ugyanúgy a forinthitelezés egy klasszikus kamatvadász derivatív carry trade spekulációval megspékelve, melynek haszonélvezői nagyobbrészt a bankok, miközben a kockázatok döntő része az ügyfelekre van hárítva. Az extraprofit a bankoké, de a kockázat az ügyfeleké. Betét oldalon pedig nevetséges kamatokkal szúrta ki betétesei szemét a OTP. Ez az uzsoráskodás, és ügyfelek pénzén történő spekuláció azonban a végtelenségig egyébként is fenntarthatatlan, és előbb utóbb úgyis megszűnt volna az ingyen ebéd. A feltételek tendenciája már egyébként is hanyatlóban volt, a globális válsággal pedig a profitgyár bezárt.
Normál esetben a bankolás 1-2%-os ROA, azaz eszköz arányos nyereséget eredményez szerte a világban. Az OTP ROA (Return On Assets) mutatója azonban tartósan 3-4%-ot ért el, azaz a több ezermilliárdos nagyságrendű mérlegfőösszegből 3-4% tiszta hasznot "csippentett le", saját tőkéjére pedig 30-40%-os (ROE) megtérülést ért el. Kétszer-négyszer nagyobb tiszta nyereséget termelt ki az OTP, mint más bankok a világban. Ehhez nagy mértékben járult hozzá Orbán Viktor 11%-os lakáshitel kamattámogatása – Ezt gondolom nem kell magyarázni, hogy ha 10% az infláció és 5%-ba kerül a magyarnak a lakáshitel kamat (+11%- ba a költségvetésnek), akkor persze hogy mindenki felveszi, amíg erre lehetőség van. – illetve a svájci frank spekuláció extraprofitja.
Hogyan is működik a svájci frank alapú hitel?
Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a bankjától svájci frank pénznemben veszi fel a hitelt, és ezt a svájci pénzt váltja át a bank forintra, amit aztán kézhez kapunk. A törlesztésnél pedig a forint törlesztő részleteket váltják át frankra, és visszafizetik a frank hitelt. Azonban valójában nem ez történik, mert a magyar bankoknak nincsen svájci frankjuk, mert nem svájci betéteseik vannak, hanem magyarok, akik döntően forintban helyezik el a betéteket.
Mari néni és a többi betétes illetve számlavezető berakja pénzét, FORINTJAIT az OTP-be, amire kapnak 0-8% kamatot, átlagban mondjuk kb. 5%-ba kerül a banknak a pénzforrás. A bank ezeket a pénzeket, a FORINTOKAT adja oda lakáshitelre és jelzáloghitelre a hitelfelvevőknek átlag 10%-os kamatra természetesen FORINTBAN, de a svájci frank árfolyamához és kamattendenciájához kötve a forint törlesztő részleteket. Ezt a virtuális svájci frankosítást pedig devizaspekulációval oldja meg a bank, derivatív FX-swap ügyletekkel [=mintha svájci frankot forintra váltanánk, de előre megállapodunk, hogy egy év múlva vissza is váltjuk majd ezt a virtuális tranzakciót frankra, így csak a különbözetet kell elszámolni, nincs valódi tőkemozgás] mellyel a forint és svájci frank kamatszintje közötti különbözetet a bank megnyeri, miközben az árfolyamváltozásból eredendő kockázatot a hitelfelvevő ügyfelekre hárítja. Tehát a bankok ezen a devizaspekuláción a svájci és a magyar kamatszint különbözetét nyerték meg, amely az elmúlt években jellemzően 5-8%-os kamatnyereséget jelentett, miközben eme biztos kamatnyereséggel járó üzlet ára a svájci frank potenciális árfolyamkockázata, mely viszont döntően az ügyfelekre van hárítva. A svájci frank alapú hitelezés tehát valójában ugyanúgy forinthitelezés, Mari néni forintbetétjéből adják oda a lakáshitelt a fiatal házaspároknak szintén forintban. Valódi svájci frankot soha nem is látnak az OTP-ben, sem az ügyfelek, csupán a forint hitelezéssel párhuzamosan spekulatív határidős devizaügyleteket is köt a bank saját (és közvetve részben az ügyfele) hasznára, de döntően az ügyfél kockázatára. A bank tulajdonképpen ugyanúgy spekulál, mint határidős BUX kontraktus esetében. Ott sem vesz valaki MOL-t, Richtert, meg a többi részvényt, hanem csupán egy fogadást köt a BUX indexre, melynek értékét a részvények árfolyama határozza meg, az üzlet nyeresége vagy vesztesége pedig a nyitási és zárási BUX árfolyamunk különbözete alapján kerül elszámolásra. És akkor lássuk az egyenleget: A bank átlag 5% kamatot fizet a betéteseinek. Átlag 10% kamatot kér a hitelfelvevőktől. A derivatív devizaspekuláción pedig keres 5-8%-ot. Vagyis a bank nyeresége, nettó kamatmarzsa minden forint betét svájci frank alapon történő hitelkihelyezésével 10-13%. Impozáns extraprofit más pénzének forgatása által. Még Soros György hedge fundja sem tud ekkora jutalékot bekaszírozni az ügyfelein. Miközben ennek a svájci frank spekulációnak az árfolyamkockázata döntően az ügyfelekre van hárítva, a devizaspekuláció hasznából azért az ügyfelek is profitálnak, hiszen a bank az ügylet nyereségének a felét tulajdonképpen átengedi a hitelfelvevő ügyfeleknek, akik így néhány százalékkal alacsonyabb kamatláb mellet kapják a forinthitelt svájci frank alapon, mint színtiszta forinthitel esetében. Így a hitelfelvevő átlag 15%-os színtiszta forinthitel kamatláb helyett átlag 10%-os svájci frank alapú forintkamatlábbal juthat hitelhez, vagyis egyértelműen vonzóbb kondíciónak tűnik svájci frank alapon hitelt felvenni, mint forintban. A svájci frank shortolása forint ellenében egyébként is megalapozott spekulációs stratégia volt, mely az évek folyamán impozáns profitokat hozott. Nincs is ezzel semmi gond, abszolút racionális magatartás, de ez spekuláció. (Az euró alapú hitelekkel más a helyzet, azok részben valódi külföldi források kötvénykibocsátásból és külföldi anyabankoktól, nem csupán derivatív spekulációs fogadások.)
Ennek az aranykornak azonban vége. Az olcsó refinanszírozási hitelforrások elapadtak, a komplexebb derivatív pénzügyi piacok pedig befagytak. A hitelexpanziónak vége, a betéteseknek pedig egyre magasabb kamatokat kell majd fizetni. Nyereségesség vissza fog térni a normál üzletmenetbe, sőt, a következő években a globális hitelválság és recesszió sodrásában a magyar bankokra is nehéz időszak vár. Hitelfelvevők jövedelmi helyzetének romlásával a hitelportfólió minősége is romlik, egyre több lesz a törlesztési probléma. A svájci frank devizaspekuláció eddigi könnyed extraprofitját is nehézségekbe ütközik kitermelni, akadoznak a swap-pénzgyár fogaskerekei, a CHFHUF swap piac pedig jelenleg teljesen kiszáradt. A befagyott pénzpiacok később persze majd némileg felolvadnak, de a likviditási Kánaán hosszú évekig nem fog visszatérni. A meglévő kedvező hitelek kifutása ugyan vélhetően lassú és puha földet érést biztosít, de az OTP hatékonysági mutatóinak is vissza kell térni normál üzletmenetbe, vagyis 10-20% ROE és 1-2% ROA a realitás, sőt, akár ennél gyengébb teljesítmény sem zárható ki a negatív globális klímában. A nyereségesség így felére-negyedére is lecsökkenhet, a 800Ft-os részvényenkénti nyereség helyett 200- 400Ft a realitás, hiszen minden fronton romlik a hatékonyság, és a banki tőkeáttétel nemcsak extraprofitot tud generálni, de lefele is keményen tud ám darálni.
A hazai bankrendszer finanszírozási struktúrája: A magyar bankrendszer azonban nincs teljesen kiszolgáltatott helyzetben a nemzetközi pénzpiacnak. Háromnegyed részben a források belföldiek, és a külföldi források jelentős része is a magyarországi bankok külföldi anyabankjaitól származik. Az államcsőddel való riogatás pedig nonszensz. Most mindenkinek nehéz a finanszírozási helyzet, de Magyarország helyzete semmivel sem rosszabb, mint Kalifornia vagy New York City helyzete, és ezekkel kapcsolatban szintén államcsőd pletykák keringenek. (A guru Marc Faber pedig már az USA államcsődjét várja.)
Ábrák forrása: MNB
A magyar bankok ráadásul relatíve kedvezőbb helyzetben vannak a globális palettán. Nincsenek hitelezési veszteségeik, a magyar bankok helyzete stabil, egyetlen hazai bank sincs veszélyben. A magyar bankrendszer nincs teljesen kiszolgáltatott helyzetben a nemzetközi pénzpiacnak. A hitelek nagy része magyar betétesek pénzéből adott jelzálog fedezetű hitel, amelyeket mindenképp törleszteni fog a lakosság, nem fogják hagyni, hogy elússzon a házuk a fejük fölül. A fedezetségi szintek egyébként is megfelelőek, Magyarországon nem volt érdemi ingatlanár emelkedés az elmúlt 7-8 évben, drasztikus - 30%-nál nagyobb – áresésnek nincs tere. Valójában Magyarországon nincsen semmiféle kritikus devizahitel válság, csupán a magyar bankok profitgyáraként üzemelő deviza-swap piac befagyott, illetve a külföldi refinanszírozási források elapadtak, ami miatt az extraprofithoz szokott burzsuj magyar bankok most nyivákolnak, mert elúszik az extraprofitjuk. Hát tessék csak szépen fizetni a veszteségeket, úgy ahogy minden más spekulánstól is bevasalják a margin számlán. Spekuláltak a bankok, úgyhogy tessék állni a veszteséget. A bankoknak is, és az ügyfeleknek is. Az elmúlt évek spekulációs tevékenységének extraprofitjából bőven van mit visszaadni. Abból még marad is nekik bőven, nem kell őket sajnálni, összességében így is jól jártak a devizaspekulációval. A hitelfelvevők is, de főleg a bankok. Az 1997-ben 6010 forintos régi OTP részvény még most is 30,000-et, azaz HARMINCEZRET ér (1 régi részvény = 10 új részvény). Iyen globális klímában tarthatatlan, hogy a 10 évvel ezelőtt 601 forintnak megfelelő új OTP részvény most 10000 forintot érjen, miközben a világ bankrészvényei 10- 20 éves mélypontokon vannak. Az eredményesség csökkenése mellet globális recesszióban tartós medvepiacon a részvények értékelési szintje, magyarul a "lufiszorzó" is drasztikusan csökken, duplán büntetve a részvényeket. Ilyen siralmas tőzsdei hangulatban csökkenő nyereségességnél 5-ös P/E mutató felett nem beszélhetünk olcsóságról és vonzó befektetésről, a 10-es P/E pedig szekuláris medvepiacon drága. A bankrészvényektől pedig eleve évekig undorodni fognak a hatalmas veszteségeket elszenvedett csalódott tőzsdei szereplők.
forrás: http://nyilasi.tozsdeforum.hu/blog/2008oktober.htm
A második elemzés:
Vajon miért volt alacsonyabb a devizahitel kamata?
(deviza ALAPÚ hitel kamata)
Első lépésként forintbetétből adtak forinthitelt. Semmi trükk.
Második lépésként aláíratták az adóssal, hogy vállalja a frank és forint árfolyamváltozásából eredő kockázatokat. Eddig oké?
Ebben a fogadásban játékszabályok vannak:
2. Az egymással fogadást kötő felek pozíciói ellentétesek.
Az egyik fél pozíciójának vételi oldala az ellenérdekelt fél pozíciójának
eladási oldala.
Az egyik fél pozíciójának eladási oldala az ellenérdekelt fél
pozíciójának vételi oldala.
Ha a frank erősödik, akkor a bank pozíciójának eladási oldala nő. A bank pozíciójának egyenlege negatív lesz. A bank bukik, a negatív egyenleget rendeznie kell.
féltől: évi 5.5% kamatot a forint után.
Azért kellett elnevezni deviza ALAPÚ hitelnek, mivel szükség volt az adós árfolyamkockázat-vállaló nyilatkozatára. Nehéz lett volna megmagyarázni, hogy egy sima forinthitelhez miért kell árfolyamkockázatot vállalni.
Tudtak, hogy fel fog menni az árfolyam, es ezen nyernek?
Nem tudták (sejtették). Magán az árfolyamváltozáson nem keresnek. Tökmindegy volt nekik mit csinál az árfolyam.
Akkor nem kellett volna lakossági hitelezéssel kínlódni, többet nyerhettek volna egyszerűbben.
Azért kellett a lakossági hitelezéssel kínlódni, mert a bank nem volt benne biztos merre megy a svájci frank árfolyama! Ha tudta volna merre megy (biztos lett volna benne), akkor köt egy fogadást a frank erősödésére.
Kihagyja a nyűgös, babrás lakosságot és szedi az árfolyamnyereségből a százmilliárdokat. "többet nyerhettek volna egyszerűbben"
A bank ezzel szemben a frank gyengülésére fogadott. Amit azért sejtett, hogy valószínűleg túl sokat gyengülni nem fog. Azért tette ezt, mert KOCKÁZAT NÉLKÜL szerette volna bezsebelni a svájci frank és a forint kamata közötti különbözetet a devizapiaci fogadáson keresztül! A pénzvilágban nem talált volna olyan hülye szerződő partnert, aki aláírta volna, hogy lemond a frank/forint kamatok különbségéről de a hülye szerződő partner mégis állja az árfolyamkockázatot. Erre kellett a magyar lakosság, mint pénzügyileg képzetlen tömeg, aki nem is tudott arról, hogy a bank által kötött devizapiaci fogadás keretein belül a felek kamatot fizetnek egymásnak. (Mellesleg angol, kínai, orosz, zsidó polgár - mind megette volna a trükköt)
A bank tudta az ügylet megkötésekor, hogy baj lehet, hosszútávon valószínűleg a forint a svájci frankhoz képest gyengülni fog, de nem érdekelte különösebben a dolog, mert a kockázatot az adósra hárította. Az adós felel minden jövedelmével és a fedezettel (a házával) is. A bank pedig az adós kontójára nyitott devizapiaci fogadásból kockázat nélkül kiszedhetett évi 5% extrapénzt. Ez volt az ügylet lényege.
Az elemzések végigolvasása közben felmerül a kérdés az emberben, hogy ekkora kaliberű spekulációs profitszivattyús üzletet hogyan engedélyezhetett a „magyar” állam? Nem igaz, hogy ezt az „FX swap tranzakciót” nem lehetett volna már akár 1-2 éve törvényileg szabályozni valahogy, hogy ne kelljen minden szerencsétlennek kétszer annyit fizetni UGYANAZÉRT a termékért/szolgáltatásért! Az egyoldalú szerződés/kamat/ árfolyamkockázat módosítások valószínűleg törvénybeütközőek, csak ügyvéd legyen a talpán, aki a jog bugyraiban megtalálja az adott paragrafust. Bár a „fogyasztók” becsapása alapból ütközik az amúgy sokszor kritizált és mindenki által másképp értelmezett uniós jogszabályokkal, irányelvekkel. Aki ért hozzá, bogarássza:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008L0048:HU:NOT
Összegezve a bankok pofátlan haszonszerzése állami cinkos hallgatással és segédlettel csak tovább növelte a szakadékot a szándékosan pénzügyi analfabétizmusra oktatott (többnyire az új tagállamokban ébredező) uniós polgárok és az unióvezető kazár elitje között. Köszönjük nektek politikus és bankárbűnözők! Köszönjük neked EU!
Panka. (egy átvert devizaalapú-hiteles, a sok közül)
Végül pedig álljon itt a rádióbeszélgetés Árpival a Kossuth Rádióban, valamint további két link a témával kapcsolatban! moonlight
Jó kis összeállítás, köszi Panka!
VálaszTörlésMivel nekem is van svájci frank alapú hitelem, ezért kérdés, hogy a gyakorlatban mire megyünk a sok elemzéssel, ami mostanában megtalál minket.
Tulok oldalán is van egy egész jó kis írás, íme:
http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=139
Én a magam részéről gyűjtöm az infókat, próbálom a jogi lépésekhez összeszedni mindenhonnan a jó ötleteket, de még nem perelek egyelőre. S bár a témában elég impotensnek (cinkosnak!) tűnik a kormány, azért érdemes szerintem még egy kicsit kivárni, aki tud, mert lehet, hogy lesz egységesen alkalmazott megoldás.
Mióta Árpi a fülembe ültette a bogarat, azóta már mindig feltűnik, hogy a hírekben folyamatosan a devizahitelesek megsegítéséről beszélnek, ami a nemdevizahiteleseket egyre inkább bosszantja. Olyasmi ez mint az állandó holokausztozás. Mantra a rá vevőknek, idegesítő és provokáció az ellenzőknek. A lényeg a folyamatos darálás, állandó ellentétek szítása. Ez a méreg, nem a cián.
Ja egyébként érdekes ez, hogy ahány jogász annyiféle értelmezése a paragrafusoknak. Pl. Léhmann György így látja a Szociális Kerekasztal által feltett megoldást:
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=44136
Szerintem a legjobb megoldás, ha mindenképpen perelni akar valaki, hogy létrehoz, vagy csatlakozik egy meglévő pertársasághoz, és közösen átvesézik mit lehet tenni. Mert ugye ahány bank és ahány ügyfél, annyi különböző eset.
TT
Jó olvasgatást mindenkinek!
VálaszTörlésTT, én is halmozom az információt, ahogy csak lehet. Reméljük lesz eredménye.
http://www.fn.hu/kulfold/20110815/mega_gazdag_befekteto_gazdagok/
Nocsak egy fehér holló, vagy már ennyire féltik a bőrüket eliték?
TT, az én véleményem az, hogy a pertársaság nem járható út, volt több próbálkozás, lófasz sem lett belőle.
VálaszTörlésEgyébként erről a témáról a családban abszólút nem szoktunk beszélni, de ma valahgy a feleségem , félve felhozta, hogy nem hitte volna, amit három éve mondok beválik. Már a fősodrású média is lehozta tegnap híradóba, hogy a bankok be kellene vállalják az 50-50% részvételt. De én nem is ezt szajkózom, hanem azt , hogy ez a felállás csak abban az esetben állná meg a helyét, ha a bankok bebizonyítják, hogy valós deviza fedezet állt a kifolyósított hitelek mögött, ellenkező esetben, úgy törvénytelen az egész ahogy van és aki ezt jóváhagyta, annak is vinni kell a balhét.
Ma kaptam, több helyről is ezt a linket, hogy mi a véleményem, átverés-e a dolog.
http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/semmisse-valhatnak-a-devizahitel-szerzodesek-/2011-08-15/6167
Nos, döntse el mindenki maga, de most jön az átverések átverése, mert amit nem tudsz megszüntetni állj az élére. Napi szinten jönnek a hírek eről és az Erdélyi jelentéktelen dolgokról. Sőt egy külön topikot érdemelne, mennyire megy itt az összemosás a román, nem Erdélyi dolgokkal. Gyulán több napja rendezvény van ezzel a felirattal, Két ország, két nemzet egy cél. A gyulai kórház is közös millió eurós támogatásba részesül az Aradi kórházzal, de erről talán velrex többet tudna. A Békéscsabaiak már aláírták a szerződést, a híradó szerint visszavonhatatlanul, hogy Aradról kapják az ívóvízet, de arról már nem szólt a fáma, hogy a szerződés szerint harminc évig nem emelhetik a jelenlegi vízfogyasztást, még jó hogy nem csökkentik évente, ezzel egyidejűleg csökkentve a lakosság számát is.
Na de baj nem lehet , a hétvégi nemzeti jelmezbál megvolt, mindenki boldog volt és hazament. Éljen a szövetség.Á.
Árpi, ha már mindenki boldogan ment haza, az már csak jó lehet. A boldogság nem egyenlő az anyagi gazdagsággal, de sokkal több annál. Érdemes kipróbálni.
VálaszTörlésA Szoci Kerekasztal megoldásában Léhmann György talált furcsaságokat, belinkeltem az első hsz-ben. Amúgy beszédesek az ügyben forgó nevek. Damm, Makkos, Léhmann, Szocik, stb. Vajon tényleg az "állj az élére" történik?
Felmerült bennem, hogy bár sokan már úgy véljük a politikai garnitúra egy gyökerű, ugyanaz a valaki jobb és bal keze mozgatja a drótokat, de mi van akkor, ha tévedünk? Mi van akkor, ha a jelenlegi kormány és pl. az MSZP teljesen más érdekeket képvisel (persze egyik sem a magyart) ?
TT
TT. ki is mondtad a lényeget, u8gyanis nem minden esetben fontos az igazság teljes kiderítése
VálaszTörlés"jelenlegi kormány és pl. az MSZP teljesen más érdekeket képvisel (persze egyik sem a magyart) ?"
ebben az esetben is szinte elegendő az amit a zárójelbe tettél.
Ami a neveket illeti, folytathatnád azzal is, hogy Kásler, Gerner, Makovics, Fiser stb.
TT nem a nevekkel van baj hanem a jellemmel. A nevünket örököljük hacsak nem leszünk Toroczkaiak mindannyian, Á.
Megállt az idő kereke a velorexen...Á.
VálaszTörlésBetakarítás van, Árpi.
VálaszTörlésMost kell elrakni télire a vitamint! :)
Aki viszon erre a hétre lőtte be a nyaralását, az jól járt.
TT
Jól írod TT.Á
VálaszTörlésÉn a kisüstibe valót takarítom be ....:-))