Az alábbi írás részben egy körlevélből származik, és korábban itt a blogon is ajánlotta már valaki. Ezért, és mert sem időm, sem kedvem már ide cikkeket írogatni, kiteszem ezt az írást. Ha meghallgatjátok Juszt műsorát, abból világosan kiderül, hogy MINDÖSSZE  10-15 ember tudta, amikor megszavazta az új alkotmányt, hogy kihagyták belőle  a TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS szolgáltatásaihoz való jogot!!! Ez azt jelenti, hogy bármikor csökkenthetik tetszés szerint a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátáshoz sincs alkotmányos joga a zembereknek.



 http://atv.hu/videotar/20120430_mihalyi_peter_2_resz  

Az új Alaptörvényből, kivették az Alkotmányos jogok közül a Társadalombiztosítást, ami azt jelenti, hogy adó formájában fizetünk ugyan "nyugdíjadót és egészségügyi adót" de ezért cserben NEM JÁR semmi, se nyugdíj, sem ingyenes egészségügyi ellátás. A kormány biztosít valamit amennyit éppen kedve tartja de simán megvonhatja bármikor és hozzányúlhat az eddigi nyugdíjakhoz is. Nincs alkotmányos garancia semmire, nincs jogorvoslatért kihez fordulni, mert törvénysértést nem követ el a kormány. A teljes kiszolgáltatottság állapotában van az ország, teljesen védtelenek a állampolgárok, különösen a nyugdíjasok.

Mihályi Péter főbb gondolatai a riportban:

A TB /társadalombiztosítás/ intézményrendszerét az Alaptörvényből /régen Alkotmány volt a neve/ törölték. Nincs ma Magyarországon TB. Megszűnt.
Díjat nem fizetünk. Adót fizetünk, adó módjára szednek egészségügyi adót. Nincs TB! Ez a kifejezés az Alaptörvényből töröltetett. Nincs! Megszűnt!

Az Alkotmányban benne volt az a nagyon fontos állítás,hogy az államnak kötelessége az egészségügyi ellátás megszervezése és finanszírozása, és ez TB útján történik. Ez volt az alapelv, és ebből nagyon sok fontos Alkotmány bírósági döntés is keletkezett: nevezetesen a lényeg mindig az volt, hogy ha én járulékot fizetek, akkor nekem ezért valami jár az ellátásban.
Ezt az Alaptörvényből törölték, nincsen benne. A „társadalombiztosítás” szó nincsen benne. A TB helyett állami egészségügyi ellátás van, ami ugyan olyan, mint a tűzoltóság, vagy a hadsereg. Adót fizetünk, s ebből az állam fenntart valami tűzoltóság nevű szervezetet, vagy hadsereg nevű szervezetet.
Konkrétan: a befizetett járulékért semmi nem jár! Aki elégedetlen nem is tud elmenni most már az Alkotmánybírósághoz panaszra, ha úgy gondolja, hogy a befizetett járulékáért jár valami.
Nem! Nem jár semmi!
Ez egy nagyon lényeges alkotmányos változás.

Akik megszavazták ezt az Alaptörvényt ilyen formában, biztosan nem tudták, hogy mit szavaznak meg!
Ezt 15 ember értette az Országgyűlésben.
A 120 éves magyar társadalombiztosítás megszűnt!

/Most figyeljenek tovább, jön a nyugdíj vonatkozásában mit jelent ez/

Ez a nyugdíj vonalon lényegesebb, mert a nyugdíj vonatkozásában sincs.
Adót fizetünk, s ezért majd valamennyi nyugdíjat fog fizetni az állam!
Magyarán: fizethetem most a nyugdíjjárulékot, de nem garantált a nyugdíjam!
Semmi alkotmányos garancia nincs pillanatnyilag az Alaptörvényben arra, hogy a befizetett pénzemért mi jár!
Sőt! A hatályos nyugdíjtörvények szerint 2013. jan. 1-től egy új nyugdíjrendszernek kellene működnie, melynek kidolgozásához a kormány még hozzá sem kezdett!
Annyi történt, hogy az a korábbi alkotmányos garancia, - hogy a befizetett nyugdíj járulékért jár nyugdíj-ez ki lett véve az Alaptörvényből. Nem jár semmi!

Azok, akik most nyugdíjasok, azoknak a kormány holnap, vagy holnapután minden további nélkül lecsökkentheti a nyugdíját 10-20-30 százalékkal, mondván, hogy a válságra való hivatkozással most nem fizet, vagy csak ennyit tud fizetni.
Semmi fajta alkotmánysértést nem fognak elkövetni, mert ez ki lett véve az Alaptörvényből.
Minden további nélkül ezt meg lehet tenni, és nem lehet hová menni panaszra!

Akkor fogja megérteni a magyar nyugdíjas társadalom, /3.5-4 millió ember/ hogy mi az hogy válság,ha egyszer csak ezzel szembesül.
Ezt az emberek egyenlőre még nem érzik, mert a nyugdíjak eddig megtartották reál értéküket.

Van a dolognak olyan következménye, hogy ebben a „szabadságharcos” lendületben, mikor az Országgyűlés egy évben 365 törvényt fogad el, akkor ez követhetetlen az átlagember és még a szakember számára is.

Ez a kormány egyik ügyesen végiggondolt trükkje, hogy olyan gyors ütemben csinálja a változásokat, hogy követhetetlen.

Orbán törvényei Orbán torz elképzeléseit védik a hatalomról, a gazdaságról, és nem a polgárokat védik a torz hatalmi megnyilvánulásaitól.

Európának tele van a hócipője velünk, és ez nem jó.

3 ezer milliárdot vittek el tavaly a nyugdíjpénztárakból. Elvitték azt a hitet, gondolkodásmódot, hogy önmagamról kell gondoskodnom.

Közben pedig úgy döntött a kormány, hogy nem gondoskodik rólunk!

Magamnak kell gondoskodnom saját magamról, mert a kormányban egy percig sem lehet megbízni. Amit az állam ígér, azt nem szabad elhinni!

A kormány legkárosabb intézkedése a nyugdíj volt, mert ez két generációra is ki fog hatni.

Jogosan mondhatom a gyerekemnek, hogy az állami nyugdíjpénztárba egy fillért se tegyél be, mert ezt el fogják venni.

Az emberek magán bankszámlákba, külföldi nyugdíj alapba fogják tenni a pénzüket két generáción keresztül.
Magyarországon nem lehet olyan kormány beláthatatlan időn belül, akinek elhiszik az emberek, hogy az általuk befizetett pénzből lesz nyugdíj.
Miért hinnék el?

Ezek voltak Mihályi Péter közgazdász gondolatai!

És most nézzük a tényeket:

az 1989. évi XXXI. törvény 70/E.§.(1-2) bekezdésére (Hatályos: 1989. X. 23-tól) amely ezt tartalmazza:

„A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.”

A Magyarország Alaptörvénye ezzel szemben így rendelkezik:

„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”

Az úgynevezett „kommunista alkotmányt” - teljes szövegében -, már hatályon kívől helyezte, csak a számozását tartotta meg a fentiekben idézett 1989. évi XXXI. törvény, tehát az Alaptörvény nem egy zsarnoki uralom alapját képező törvény érvénytelenségét nyilvánította ki, hanem a Magyar Köztársaság jól-rosszul működő polgári Alkotmányát.

Az „érvénytelenség kinyilvánításával” tehát érvénytelennek nyilvánította ki, hogy „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg”

Jogos a kérdés, mit ajánl az Alaptörvény az érvénytelennek nyilvánított „zsarnoki uralom” – a Magyar Köztársaság – által biztosított alapjog helyett?

„O) cikk

Mindenki felelõs önmagáért, képességei és lehetõségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.” –  magyarán adót fizetni…

Az Alaptörvényben valóban nem fordul elő a „társadalombiztosítás” kifejezés

„XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyarállampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevõ személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Ezzel szemben az érvénytelenített Alkotmány kimondta:

„A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” (8. §. (1-2))

A hatályon kívül helyezett Alkotmány egyértelmű megfogalmazásaival segítette elő a jogbiztonságot. Az Alaptörvény azonban attól teszi függővé a jogok érvényesíthetőségét, hogy az állami – kormányzati szervek hogyan értelmezik, – az aktuális politikai, gazdasági helyzetben -, az Alaptörvény előírásait. Az egyértelmű alkotmányos jogokat akár az Alkotmánybíróság segítségül hivásával is érvényesíttetni lehetne, ha azonban az alapvető jogok biztosítása a kormány pillanatnyi belátásától függ, és erre az Alaptörvény fel is jogosítja, a sérelmet elszenvedő állampolgárnak nincs lehetősége törvényes eszközökhöz folyamodni. Pedig a hatályon kívül helyezett Alkotmány nemcsak egyértelműen szabályozta az alapvető állampolgári jogokat, hanem azt is kimondta:

„Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.(70/K. §.).”- érdekes módon ez a jog sem került be az Alaptörvénybe.

Ha az Alaptörvény nem szabályozza megfelelően az állampolgárok jogait, ugyan ki lesz képes sikeresen kérni a bíróság segítségét, ha jogfosztással sújtják?

A választ persze tudjuk, senki. Nem vélelenül mondhatta egy amerikai zsidó üzletember 1 évvel ezelőtt az egyik ismerősömnek, hogy Európában háborút kell csinálni...