A leghatalmasabb erő

Napról napra jelennek meg könyvek/filmek/dokumentumok, melyek megpróbálják nekünk megmagyarázni a Bibliát, bemutatni Jézus "igazi" "emberi" arcát, meg még egy rakás dolgot szeretnének nekünk elmagyarázni, de ezek mögött sajnos egyáltalán nem a jó szándék munkálkodik. A keresztények, vagy az olyan emberek száma, akik végre el kezdtek hinni valami Felsőbbrendűben, egyre növekszik a világban - erre gyorsan kellett valami stratégiát kidolgozniuk azoknak, akik nem szeretnék, hogy az ember felemelje a fejét. Ez a stratégia a számtalan elterelésben nyilvánul meg, ahogy sokan tapasztaljuk. Számtalan ezoterikus és spirituális „varázsló” igyekszik nekünk elmagyarázni azt, ami egyébként alapjában belénk van kódolva. Ne dőljünk be ezeknek, ezek csak félreviszik a bimbózó szellemi fejlődést – a teljesség felé vezető úton. Ettől még egy könyv lehet egy érdekes olvasmány, megtudhatunk belőle sok dolgot, de elterelheti az embert az alapvető hitétől. Engem nem érdekel, hogy kik és hányszor állítják Jézusról ezt meg azt, akkor is ott van az ágyam felett, és akkor is az Ő szavai segítségével találtam rá a hazafelé tartó Útra. Nincs az a könyv/tudós/mágus/látnok/stb. aki ezen változtatni tudna. Remélem, egyre többen belátjuk ezt.

És most a leghatalmasabb erőről, a szeretetről néhány gondolat. Rájöttem, hogy miért a legerősebb erő a szeretet, és hogy miért annyira fontos a kereszténység eme egyetlen egy törvénye. Először is, ha ezt az egyet betartod, nem kell további tíz parancsolat. Ez még egyszerűen felfogható mindenki számára. A már bonyolultabb rész az, amikor azt mondja Jézus, hogy mindennél jobban szeresd a Te Istenedet. Korában ezt nem értettem. Pontosabban fogalmazva nem láttam be miért kellene mondjuk a családomnál is jobban szeressem az Istent - ezt ellentétesnek éreztem. Nemrég azonban rájöttem valamire. Miért kéri ezt tőlünk az Isten? Azért mert Isten szeretete nélkül a felebarátaid szeretete nem fog menni. Azért mert minél jobban megismered a Teremtő lényegét, annál jobban fogod tisztelni és szeretni azt a csodát, ami teremtett - Életnek hívjuk -, ezáltal még inkább szeretni fogod az Istent, majd amikor már eljutsz arra a szintre, hogy közvetlen kapcsolatba kerülsz lélekben az Atyával, onnantól kezdve Ő rajtad keresztül kiáramoltatja végtelen szeretetét mások irányába is. Innentől kezdve Isten szeretete sugárzik rajtad keresztül a te ismerőseid és minden élő felé - és a folyamat beindul. Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, talán nem is voltam érthető, de a lényeg az, hogy amint rájössz az igazi Isteni szeretetre, onnantól kezdve te is közvetítőjévé válsz annak - ezért a legnagyobb erő ez, és ezért a legfontosabb szeretnünk az Istent. Ez nem jelenti azt, hogy nem fogsz soha többé veszekedni, vagy vitázni embertársaiddal, de alapjában véve megváltoztat, és már nem keresed a konfliktusokat. Kialakul az emberben az teremtett lények között alapvetően meglévő kapcsolat felismerése, és onnantól nem a különbözőséget keresed a másikban, hanem azt, hogy mi az amit tudnál tanulni a másiktól. Higgyétek el, hogy jól kitalálta az Öreg ezt a dolgot, nyugodtan rábízhatjuk magunkat.

Tegyetek egy próbát! Mondjuk a villamoson, vagy egy váróteremben, ahol sok ember van, gondoljátok végig a fentieket. Ott az a sok ember, Te nézed őket, szemed pásztáz. Hogy is szokott ez zajlani legtöbb esetben? Nincs két egyforma ember, mindegyik különbözik a másiktól valamiben, azonnal fel is fedezzük ezeket a különbözőségeket külső jegyekben, és a következő gondolatsorral már ÍTÉLKEZÜNK is:
"Mekkora feje van ennek a komának!".
"Ú, ez a haj nagyon gáz"
"De idegesítően nevet ez a f.sz!"
"Föl nem venném azt a kabátot"
"Ez tuti zsidó!" stb.
Ugye ismerősek ezek a gondolatok? Persze, mert ilyenné neveltek minket, de alapvetően nem így vagyunk kódolva. A másik lényben nem a különbséget kellene meglássuk, hanem a hasonlóságot! Ez nem valami liberális baromság, hanem ez a Jézusi tanítás alapja. És nagyon fontos: ne ítélkezz, hogy ne ítéltess. Ezt újra kell tanulni gyerekek, nincs mese. Nem könnyű ez igaz. De megéri a végén. A szebb jövő nem attól fog eljönni, hogy lerohanjuk Szlovákiát Felvidékért, hanem attól, hogy elfogadjuk egymást olyannak amilyen, sőt megnézzük, hogy a másik miben lehet jobb nálunk, és tanulunk tőle. Ezt a műveletet nagyon nehéz megtenni mondjuk egy Gyurcsánnyal szemben, nem is kísérelném meg addig, amíg mondjuk a hétköznapokban nem sikerül a környezetemben ez a viselkedés fajtát elsajátítani.
Remélem értitek mit firkáltam ide.

"Hisz mindannyian úton vagyunk" /Koré/

„In La Kesh” (Én Egy Másik Te vagyok) /maya/



2010. március 27.


TT