A MAGYAR GAZDASÁG NYITOTT ÉS VERSENYKÉPES!

Orbán jópofiskodik Soros, a "nyitott-versenyképes gazdaság" vallás
főpapja előtt... "Képzeld csak Gyurikám: ezek még mindig elhiszik
hogy nemzeti párt vagyunk!"

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentésének bemutatóján Martonyi János kijelentette: Magyarország jelenleg az egyik legnyitottabb gazdaság a világon. Martonyi (akinek az ügyvédi irodája 2009-ig vállalatfelvásárlásokra, vállalati -általában multinacionális cégekhez kapcsolódó- pénzügyek és tőkebefektetésekhez kapcsolódó ügyletekre volt szakosodva) szavait mi sem bizonyítja jobban, mint a következő hír, amihez szerintem nem is kell kommentár:

KIRÚGHATJÁK A KISGYERMEKESEKET ÉS A NYUGDÍJELŐTT ÁLLÓKAT.

A védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a jövőben a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőkkel, hogy nem kívánják őket tovább foglalkoztatni - derül ki a Pénzcentrum birtokába került Munka törvénykönyve tervezett módosításából.

Ráadásul a felmentési idő már a védelmi idő lejártának napján kezdődik, nem pedig az azt követő 15., illetve 30. naptól. Megszűnik a nyugdíj előtt állók védettsége is; az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül is bárkit el lehet majd küldeni rendes felmondással is.

Jelenleg a munkáltató csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyukat egyebek között azoknak, akik táppénzen vannak, várandósok, lombikbébi programban vesznek részt, gyesen, gyeden vannak, illetve dolgoznak, de a legkisebb gyermekük még nem érte el a 3 éves kort. A gyógyult munkavállaló ismételt munkába állásának napján, illetve gyermekesek esetén a 3 éves kor elérésekor lehetett közölni a felmondást.

Ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladta, akkor további 15 nap, ha a harminc napot meghaladta, akkor pedig csak 30 nap múlva kezdődött el a felmondási idő. A törvénymódosítás szerint a felmondási időre vonatkozó szabályok nem változnak. Alapesetben 30 nap, de a munkáltatónál eltöltött évekkel arányosan hosszabbodik, 20 év után már hatvannapos többlet jár.

Megszűnik a védőháló:

A Munka törvénykönyve tervezett módosítása szerint viszont már a védelmi időszak alatt is lehetne közölni a felmondást. Az indoklásból az derül ki, mintha a lépésre azért lenne szükség, mert a munkáltatók így is, úgy is megszabadultak a gyermekesektől, csak rendkívüli felmondással, amit esetenként indokolatlanul alkalmaztak. A tervezet szerint megszűnik a 15, illetve 30 napos türelmi idő is, a felmondási idő a védelmi időszak leteltének napján egyből elkezdődik.

A jövőben kikerülnek a védett körből azok a nők, akik lombikbébi programban vesznek részt. Utóbbi szigorítást azzal indokolja az előterjesztés, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama nem meghatározható.

Útilaput köthetnek az öregek talpára is:

Az előterjesztés szerint kikerülne a Munka törvénykönyvéből az a rendelkezés is, hogy csak különösen indokolt esetben lehetne rendes felmondással felmenteni azokat a munkavállalókat, akiknek kevesebb, mint 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen volt értelmezhető, és bizonytalanságot okozott a munkaügyi gyakorlatban.

Az idősebb munkavállalókat ráadásul eddig egységesen 3 havi többlet-végkielégítés illette meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 éven belül felmentették őket. A törvénymódosítási javaslat szerint viszont differenciálnák a többletjuttatást aszerint, hogy hány éve dolgoztak az adott munkahelyen. Legalább 5 év esetén egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna.

Hátrányos helyzetűek lesznek az idősek:

Ez a rendelkezés különösen annak fényében érinti érzékenyen az idősebb munkavállalókat, hogy a korábban megszellőztetett nyugdíjpolitikai koncepció szerint jövőre nemcsak a korkedvezményes, hanem a korengedményes nyugdíj lehetősége is megszűnne. Utóbbi kifejezetten foglalkoztatáspolitikai eszközként funkcionált.

Éppen az volt a szerepe, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkavállalók és a munkáltatók számára is megfelelő megoldást jelentsen arra az esetre, ha már nem volt lehetőség az idősebb dolgozók foglalkoztatására. Ekkor a munkáltató előre, egy összegben befizette a nyugdíjbiztosítási alapba az érintett munkavállalónak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig járó ellátást.

Forrás