A külföldiek földvásárlásának tilalma ellenére megállíthatatlan az osztrák terjeszkedés a határszélen, egyes falvakban már a föld 60-80 százaléka idegen kézen van. A birtokosok között olyan nagyvadak is akadnak, mint a Gripen-lobbistaként elhíresült Mensdorff-Pouilly gróf.
Pálnagy Zsigmond (1896-1959): Aratás. |
Tavaly decemberben az Európai Bizottság engedélyezte a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását három évvel. Külföldiek tehát nem vehetnek földet Magyarországon, ahogy eddig sem vásárolhattak, s legfeljebb pár tucat zsebszerződés lapul az íróasztal fiókban az előbb-utóbb bekövetkező piacnyitásra várva - gondolhatnánk. A valóságban nem ez a helyzet.
A közbeszéd kliséi a témában bő tíz évvel ezelőtti állapotokat tükröznek. Az ország egyes régióiban - főleg a nyugati határszélen - a termőföldek felvásárlása nem a távoli jövő réme, hanem befejezett tény. A két évtizede érvényes jogi tilalom ellenére egyes falvakban a határ 60-80 százaléka külföldi kézen van. Mindez részben jogi kiskapuk kihasználásával, részben jogsértéssel, részben magyar strómanok közbeiktatásával történt. A dátum nélküli "zsebszerződés" már rég nem a legjellemzőbb módi, ennél kifinomultabb megoldások alakultak ki (lásd lenti keretes írásunkat).
Elsőként a Jobbik ismerte fel, hogy a problémából politikai tőkét lehet kovácsolni. A párt két országgyűlési képviselője május elején "földvédelmi razziát" tartott Vas megyében. Helyi fórumokon a párt politikusai ígéreteket tesznek a földek visszaszerzéséről, az osztrák vircsaft felszámolásáról.
A Jobbik módosító indítványt is benyújtott az alkotmányhoz, mely kimondta volna, hogy termőföld kizárólag magyar állami, önkormányzati vagy magyar állampolgárságú természetes személy tulajdonában lehet. Az EU szabályaival összeegyeztethetetlen passzust a Fidesz kénytelen volt leszavazni, amit a Jobbik azóta hazaárulásként a kormánypárt szemére hányhat. A radikálisok taktikája politikai szempontból ésszerű, hiszen ezen a kormánypárti többségű vidéken keresniük kellett egy sokak számára fontos, indulatokat gerjesztő és nehezen megoldható problémát a választók megszólítására. A nyugati határszélen gyakorlatilag nincs cigány kisebbség, így a radikálisok fő témája errefelé nem rezonál a fülekben.
Ezzel együtt a probléma valós. Becslések szerint eddig egy négyes metrónyi (400 milliárd forintnyi) földalapú mezőgazdasági támogatás szivárgott el Magyarországról a külföldi kézre került területek miatt. Közben a helyi magyar gazdálkodók ellehetetlenülnek, mivel nem tudják bővíteni birtokaikat. Komoly visszhangja volt Sipos Győző megszólalásának a Vas Népében, melyben a csákánydoroszlói gazda arról panaszkodik: hiába szeretett volna piaci áron földet vásárolni, a külföldi vetélytársak nem engedték. A vasi határszélen hektáronként 6-800 ezer forintos áron cserélnek gazdát a földek, de néha hallani milliós ajánlatokról is. A magyar gazdák ebben a versenyben nem rúghatnak labdába, a külföldi vevők egymásra licitálnak.
A közbeszéd kliséi a témában bő tíz évvel ezelőtti állapotokat tükröznek. Az ország egyes régióiban - főleg a nyugati határszélen - a termőföldek felvásárlása nem a távoli jövő réme, hanem befejezett tény. A két évtizede érvényes jogi tilalom ellenére egyes falvakban a határ 60-80 százaléka külföldi kézen van. Mindez részben jogi kiskapuk kihasználásával, részben jogsértéssel, részben magyar strómanok közbeiktatásával történt. A dátum nélküli "zsebszerződés" már rég nem a legjellemzőbb módi, ennél kifinomultabb megoldások alakultak ki (lásd lenti keretes írásunkat).
Elsőként a Jobbik ismerte fel, hogy a problémából politikai tőkét lehet kovácsolni. A párt két országgyűlési képviselője május elején "földvédelmi razziát" tartott Vas megyében. Helyi fórumokon a párt politikusai ígéreteket tesznek a földek visszaszerzéséről, az osztrák vircsaft felszámolásáról.
A Jobbik módosító indítványt is benyújtott az alkotmányhoz, mely kimondta volna, hogy termőföld kizárólag magyar állami, önkormányzati vagy magyar állampolgárságú természetes személy tulajdonában lehet. Az EU szabályaival összeegyeztethetetlen passzust a Fidesz kénytelen volt leszavazni, amit a Jobbik azóta hazaárulásként a kormánypárt szemére hányhat. A radikálisok taktikája politikai szempontból ésszerű, hiszen ezen a kormánypárti többségű vidéken keresniük kellett egy sokak számára fontos, indulatokat gerjesztő és nehezen megoldható problémát a választók megszólítására. A nyugati határszélen gyakorlatilag nincs cigány kisebbség, így a radikálisok fő témája errefelé nem rezonál a fülekben.
Ezzel együtt a probléma valós. Becslések szerint eddig egy négyes metrónyi (400 milliárd forintnyi) földalapú mezőgazdasági támogatás szivárgott el Magyarországról a külföldi kézre került területek miatt. Közben a helyi magyar gazdálkodók ellehetetlenülnek, mivel nem tudják bővíteni birtokaikat. Komoly visszhangja volt Sipos Győző megszólalásának a Vas Népében, melyben a csákánydoroszlói gazda arról panaszkodik: hiába szeretett volna piaci áron földet vásárolni, a külföldi vetélytársak nem engedték. A vasi határszélen hektáronként 6-800 ezer forintos áron cserélnek gazdát a földek, de néha hallani milliós ajánlatokról is. A magyar gazdák ebben a versenyben nem rúghatnak labdába, a külföldi vevők egymásra licitálnak.
A külföldi kézre került földterületek nagyságára lehetetlen pontos adatokat szerezni. Roszík Péter egyetemi docens, a téma szakértője szerint országosan 200 és 600 ezer hektár között lehet az osztrák kézen lévő területek nagysága, de egyéb külföldi birtokosok is jelen vannak. A Vas megyei földhivatal elutasította a Heti Válasz adatkérését, arra hivatkozva, hogy nem tartják nyilván a külföldi tulajdonosokat, haszonbérlőket és más földhasználókat (noha ezek az adatok a tulajdoni lapokról leolvashatók). Így a helyi gazdák becslései alapján próbáltuk néhány területen megragadni, hogy a föld mekkora része borult piros-fehér-pirosba Vas megyében.
Folytatás itt.
Vajon hiábavalónak bizonyul az a sok kiontott vér ezért a földért? Eleink vére nem kötelez már semmire? Vagy ez is már demagóg, idejét múlt eszmefuttatás lenne? Nem hiszem, ahogy azt sem, hogy ezt vér nélkül le lehet mosni. A janicsárok fejét kell először levenni, hogy unokáink megszülethessenek. Aki ezt vérgejzíres rémálomnak hiszi, tegye nyugodtan, de a rémálom java még hátra van!Á.
VálaszTörlésÁrpi, ahhoz hogy változás legyen, még sok magyar embernek meg kell érteni: gyarmat vagyunk és leszünk ameddig helytartó kormányzókban messiásokat látunk.
VálaszTörlésmm
"Égbekiáltó árulások"
VálaszTörlésTT
No meg a rátarti úr napszámért kunyerál Kínánál.
VálaszTörlés"Csak alantas szolgálatok maradtak" -> ez akár lehet az új közmunka program is, valamint az, hogy külföldön is csak cselédként kezelnek minket.
Így van, moonlight.Egrye aggsztóbb a jóslat passzolás a magyar valósághoz, mert akkor most következik a vérfürdő? Igaz, utána minden végre rendbe jön... a túlélők számára.
VálaszTörlésmm
Off (?)
VálaszTörlésTesztelik a blue beam projektet?
http://sorisomail.com:80/email/74120/mais-uma-projecao-3d-sensacional.html
Mózi, nekünk Mohács kell... Ez annyira találó Adytól.
VálaszTörlésNem véletlenül mondja Lázár, hogy még gyorsabb tempóban kell törvénykezni. Valamiért nagyon szorítja őket az idő.
Ahogy Árpi is írta, a rémálom java még hátravan.